e-Útdíj

Világgazdaság: Útdíj: kockázat és lehetőség

2013. június 24.

16. oldal

 

Az elektronikus útdíj rendszer magyarországi bevezetése komoly vihart kavart az elmúlt hónapokban. A hivatalos indulás dátumához közelítve ugyanakkor egyre letisztultabb a kép: modern, európai rendszer lehet a hazai, amely egyszerre hordoz magában komoly lehetőségeket és kockázatokat is a legtöbb szereplő számára.

 

Az e-útdíj rendszerének hazai bevezetéséről több mint egy éve döntöttek, a technológiai megvalósításról azonban nem sokat lehetett tudni az elmúlt hetekig. Európában jelenleg két fizetési mód, az elektromos kapurendszer és a GPS technológia dominál. A kapus rendszereket még akkor építették ki, amikor más alternatíva nem merült fel, az Európai Unió ajánlása szerint azonban a jövő a GPS technológiáé. A műholdas rendszerek előnye, hogy az útdíjon kívül általános járműkontrollt, illetve egyéb kényelmi és költséghatékonyság-növelő funkciókat is elérhetővé tesz. Jelenleg többek között Németországban és Szlovákiában működik GPS alapú rendszer, melynek előnye, hogy a jármű megállítása nélkül, egy beépített egység segítségével automatikusan rendezhető a számla. Noha az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus útdíj bevezetése hosszú távon gördülékenyebbé és gazdaságosabbá teheti az autópálya-forgalmat, a tervezett július 1-i induláshoz közelítve egyre inkább világossá válik, hogy a magyarországi bevezetés komoly kihívások elé állította a fuvarvállalatokat, a kormányzati döntéshozókat és a GPS-adatokat szolgáltató, úgynevezett „bevallási közreműködőket” egyaránt.

 

A fuvarvállalatok helyzetét vizsgálva két dolgot kell kiemelnünk. Egyrészt nyilvánvaló többletkiadást jelent az e-útdíj a fuvarozó cégeknek – egyes járműveknél nagyságrendileg az üzemanyagköltség szintjét is elérheti az extra kiadás –, ezt azonban több eszközzel is kompenzálni igyekszik az állam. Mindez jelentősen tompíthatja, de feltehetően teljesen el nem fedheti az emiatt jelentkező negatív hatásokat. Másrészt ugyanakkor a GPS rendszerek elterjedésével hosszabb távon komoly megtakarítást érhetnek el a fuvarozók. A mai telematikai rendszerek ugyanis nem csupán az útdíj meghatározására alkalmasak, de számtalan egyéb funkciót – vezetési idő figyelése, üzemanyag szint mérése, vezetési stílus elemzése – kínálnak, amelyek komoly, főképp az üzemanyag-felhasználásban, valamint a vezetési idő kihasználásában jelentkező, összességében akár 20 százalékos megtakarítást jelenthetnek. Ráadásul a fejlett telematikai rendszerek alkalmazása versenyelőnyt is nyújthat majd a régióban a hazai vállalkozások számára.

 

Az adatszolgáltatók – bevallási közreműködők – oldaláról az elektronikus útdíj bevezetése szintén egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget. A telematikai szolgáltatók komoly versenyhelyzetben találták magukat, hiszen hozzávetőlegesen 200 000 hazai jármű lehet érintett az új rendszerben, melyek többsége még nincs felszerelve a megfelelő GPS eszközzel. Eddig 18 vállalat kötött szerződést a szabályozó hatósággal, vagyis ők szolgáltathatnak GPS adatokat, de ez a kör is bővülhet még, így ezen a piacon is éles versenyre kell számítani, ahol csak a legjobb szolgáltatást és minőséget nyújtó vállalatok lehetnek sikeresek. Az állam számára a bevételek egyértelműen növekedhetnek, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a rendszer kiépítésének költsége hosszabb távon térül csak meg. Nehézséget okozhat kezdetben a viszonylati jegyeket értékesítő pontok szűkös kapacitása is, ennek a problémának a megoldása szintén hatósági feladat lesz.

 

Hosszabb távon tudjuk majd igazából megállapítani, hogy a kockázatok és a pozitív lehetőségek közül melyek lesznek dominánsak az e-útdíj magyarországi bevezetésében. Abban azonban biztosak lehetünk, a következő hetekben pozitív és negatív meglepetéseket is tartogat még minden szereplő számára az új rendszer. A szállítmányozási piacon változások és koncentráció is lehet, de az egész szektor szűkülése nem várható, a fuvarozói kapacitásnak rendelkezésre kell állnia, bármilyen útdíj-fizetési rendszer is legyen egy országban.

 

Szerző: Bagossy Tamás – A szerző a WebEye Magyarország Kft. ügyvezetője

vissza